Kösz jól vagyok!!!

Nos itt vagyok! :) Sikerült a munkáimat úgy rendezni, hogy két hét szabit is ki tudtam venni. Ennek örömére teljesen OFF állapotba kerültem. Hiányoztam? :))))

Idén azt találtuk ki, hogy a konkrét nyaralásunk belföldön és aktívan fog telni. Ennek az lett az eredménye, hogy körbebringáztuk a Balatont. Akik figyelték a Facebook oldalt, ott nyomon követhettétek. nagyon jó volt, nagyon élveztem. Talán nem is ragoznám, de ha van igény szívesen megírom a részletes beszámolót a szállásokról, az utakról, az élményről. De csak ha kéritek. OK?

Amint hazaértünk Balcsiról mentem is Rékatornára. Mert hát én minden nap 40 km-eket tekertem, hú de jó kondiban vagyok.... aha.... Azt hittem meghalok, ömlött a víz rólam és másnap alig tudtam menni. Nem baj, holnap megyek megint!

Mennem kell, mert nővérem behúzott a csőbe...no én meg hagytam magam. Az úgy volt, hogy már tavaly is voltunk az l love Balaton szervezésébn a balatonfüredi éjszakai futáson. Idén kitaláltam, hogy dupla távot futok, mert kellenek a kihívások. No ezt azt jelenti, hogy szombaton 14 km-t kell futnom. NO DE itt nincs vége a sztorinak. Nővérem felhívott, hogy ha jelentkezem a WIZZ AIR félmaratonra, akkor az a szombati táv féláron van. Én meg nem tudom, de azt vettem észre, hogy ülök a gép előtt és regisztrálom magam a félmaratonra.... Aztán persze pánikrohamot kaptam...mert jajj az nagyon sok...és én nem fogom bírni...és majd behoz a busz...és majd feladom... utána meg összeszedtem magam, és rájöttem. Kellenek a kihívások, kell az élmény, mert ha úgyis érek be, hogy én vagyok az utolsó....akkor is megcsinálom, és elmondhatom, hogy félmaratont futottam. ÉN! És akkor ezt már senki nem fogja elvenni tőlem. És legalább motiválva vagyok! (És nem mellesleg jó nagy hülye, mi?)

Na így történt, hogy minap is, ahelyett, hogy befejeztem volna ezt:

kád körüli sziloplaszt cseréje....

Én ezt csináltam:

De nem érdekelt! Férjem nem volt otthon...mikor meg már otthon volt, kézségesen óvatosan fürdött, és segített befejezni.
És rájöttem, hogy a legnehezebb dolog az a leszaromtablettát bevenni. pedig néha nagyon jó. És olyankor felveszem a nyúl(helyett futó) cipőt, és megyek, és megdöntöm a határaimat, és otthon sokkal szebbnek, soványabbnak, jobbnak látom magam!
Ha meg épp nem futok, élvezem ezt:

és röhögök ezen:

De most komolyan: micsoda balett pózban alszik Bius???? (vinnyogtam)
Ja Bius jól van! És mindenkit puszil!

Én így állok most, és jövök holnaptól rendszeresen, ígérem!
És nem felejtettem el a beígért játékot sem. És ha kértek Balcsi bringakör beszámolót szóljatok!
És meséljetek, ki hogy van! :D

XOXO

Mi történt szombaton?

Na az úgy volt, hogy nővérem lánya feljön reggel (pénteki buli tán, 2,5 óra alvással) és elmegyünk Rubint Réka tornára. Na itt jegyezném meg, hogy ha Ami nem jön fel, én ugyan ki nem kelek az ágyból, és ugyan nem megyek el egy tornára. Ami ráadásul nem is 90, hanem 120 perces volt...azaz 2 órás. KÉT ÓRA! ÁÁÁÁÁÁ Ráadásul vagy 1,5 hete nem tudtam edzeni, mert először időm nem volt, majd ugye elestem. (meg hát jó kifogások mindig jöttek...)
Egyfelől meghaltam, másfelől újjá születtem. Voltak olyan pontok, amikor azt hittem elájulok, de olyan egy óra edzés után azt gondoltam, hogy innen már mindegy. :) Lehet Rékára sok rosszat mondani, de nekem tetszik, amit csinál. Nagyon erős, nagyon kegyetlen, de látszik, hogy élvezi, szereti, imádja. :D (És életben annyira nem izomkolosszus)
Mutatok pár képet az edzésről.

Utolsó előtti sorban közép tájt pink rövidnacis vagyok én! :)

Jobb felső sarokban láthatjátok a popsim....

Ami nyomja a hasizmot! :D

Ez olyan megható és motiváló kép :D imádom!!!!

Ja a torna 1500 Ft-unkba került. És Réka mindkettőnkhöz odajött torna közben. Nálam akarizomnál "segített" be, Aminak a lábemelgetésnél. :)
Nos torna közben megállapítottuk, hogy Réka szép barna, bezzeg pl. én decemberben voltam utoljára szoliban (szalagavató előtt, hogy a fehér ruha szép legyen rajtam). Így torna után elmentünk szolizni! :) Persze torna közben a nagy szenvedések közt rettentő jó gondolataim vannak. Eszembe jutott ugyanis, hogy a turiba (Háda – Nagy Lajos király útja) pénteken árucsere volt. Így szoli után ebédeltünk (tojást :) komoly ebéd, mi?), utána pedig elmentünk turiba. nem voltak sokan, mi pedig nem kapkodtunk, így 5-re végeztünk. Nagyon klassz dolgokat vettünk mindketten. Nem vettem sok dolgot, de azok nagyon ütősek. Pl. vettem egy khaki színű ESPRIT kabátot. Amolyan lezser cucc, de majd úgyis mutatom.
Az egyik vételemet meg kell mutatnom. Ez az annyira ronda, hogy már szép kategória:

Rövid volt a pántja, de mint látjátok, már megszereltem. :)
Hazaérve gyorsan főztünk vacsit a férjemnek! Én megfőztem a bulgurt, Ami pedig mézes-szójaszószos csirkét csinált.
Ezután kicsit E-bayről rendelgettünk :))))), majd hulla fáradtan lefeküdtünk. Amúgy ez a nap pont István szülinapja volt, így közben őt is felköszöntöttük. :)

Ma már hétfő van, de még most így robot járásom van! :))))))

XOXO

 

Dolgozó lány

Kép: innen

Itt vagyok, megvagyok, csak nagyon sokat dolgozom. És mivel nem vagyok vámpírlány (sajnos) így elfáradok, és néha alszom is! :)
Elindítottuk a Postbook testvérkéjét, ami kicsit nagyobb a tesójánál, és többet is tud. Sulinapló lett a neve, és sok helyen sok jót írtunk/írtak róla. Ha a facbookon lájkoljátok az oldalt, ezeket a cikkeket mind meg is találjátok! Ki is fogytunk a tokokból rendesen, így most délutánonként sokat fogok szabni, varrni! :) (Persze ruhaszűkítéssel egybekötve...mert pl. ma is olyan nadrág van rajtam, amit egy hónapja vettem, és a dereka már nagy... )
Na de minden ilyen mellékes dolgot, mint sok munka és vámpírság félretéve (egyszer azért erről hosszabban fogok ám írni): szerdától vasárnapig vendégposztoló leszek! Mácsár Andi barátnőm elutazik a bécsi Fashion Week-re ( MQ Vienna Fashion Week), és addig a facebook oldalán az én posztjaim lesznek kitéve. Így ebben az időszakban Mácsár Andi ékszerek tömkelege lesz rajtam, és lesz bemutatva bővebben, de nem a készítő, hanem a viselő szemszögéből.
Persze lesz egy közös játékunk is, ami szerintem egy nagyon cuki párosítása lesz Andi cuccainak, és az Postbookoknak. De ez még titok!
Amúgy mindezt akkor találtuk ki, mikor mentem segíteni Andinak a vásárra készülni. Szerintem rém lassú voltam, de egy két ékszer készítésénél besegítettem, és nagyon élveztem. Így láttam az új ékszereket is, amik nagyon tetszenek. Nagyon cikik, nagyon téliesek (kötöttek és szőrösek) nagyon Andisak...és nagyon kellenek! :D

Szóval Szerdától duplikálom magam, de holnap még sima bejegyzéssel jövök! OK?


XOXO

Jó kis nap!

Mostanában szuper vasárnapjaim vannak! A tegnapi nap is nagyon jó volt!
Minden úgy kezdődött, hogy pénteken kisütött a nap, amitől valami olyan energiák szabadultak fel bennem, hogy délután 4-től 10-ig: bevásároltam, elmentem postára, elmentem a Norbi bolta, befejeztem a takarítást, letornáztam Réka 90 perces alakreform tornáját, zuhanyoztam, hajat mostam, szoliztam, é kimentem a férjemért az állomásra! Na???? Szombaton anyunál voltunk, csak ültem egy helyben megpilledve.
Vasárnap már kipihentem magam, és terveim voltak a napra! :)
Reggeli szöszmötölés után gyorsan megfőztem az ebédet! A menü: Borsós rizsszem tészta nekem sült rákokkal (képzeljétek mostanában eszem halféléket!) férjnek parmezános csirkefalatkákkal. Hozzá egyszerű saláta és bodzaszörp. Természetesen az erkélyen ebédeltünk! :D

Ebéd után kis pihenőt tartottunk, majd brinyóra pattantunk, és betekertünk a belvárosba (jajj nagyon éreztem Réka kemény edzését a combomba!)
Első körben a Wampon meglátogattam rég nem látott árulótársaimat. Persze jól bevásároltam náluk! Vagyis csak a Mood Patentékszernél hagytam jó sok pénzt, de csudi jó új patentokat vettem! Majd sorban mutatom őket! :)
A Wampról átsétáltunk a Könyvhétre! Közben megálltunk egy jeges kávéra:

A könyvhéten első körben gyorsan megvettem Farkas Via könyvét és gyorsan dedikáltattam:

Via nagyon lelkesen és türelmesen dedikált. Mindenki kapott szép iránytűs pecsétet, meg matricát. És igen, Biusnak is dedikálta! A dedikálás után férjem úgy vetette bele magát a Könyvhétbe, mint én szoktam a pláza üzleteibe. Én 15 perc után visítva időt kértem tőle, és megbeszéltük, hogy kap egy bő órát nézelődni, addig én a Váci utca üzleteiben "kipihenem" magam! :D Na persze, hogy úgy indultem, hogy nem veszek semmit...és elvertem egy rakat pénzt! :( De csudi jó áron és csudi szép dolgokat vettem! Mindent mutatok sorban majd! OK???
Zárójelben megjegyzem, hogy a MAC boltban megvettem első profi sminkecsetét...jajj valami nagyon jó! Ja és az üzletben a személyimet elő kellett vennem, mert nem hitték el, hogy 37 éves vagyok! :)

Férjem még a megbeszélt idő után cikázott, itt ezt, ott azt.... ebben a hónapban már nem eszünk, mert nagyon sok könyvet vettünk! Így jártunk...két magyar szakos! ÁÁÁÁ....
Boldogan a szerzeményeinkkel hazatekertünk. Annyira mámorosak voltunk az új dolgoktól, hogy mindketten elfelejtettük a Dunát megnézni! :)))) Így nem lettünk katasztrófaturisták!
Otthon egy nagy pohár bodzafröccs mellett belevetettük magunkat a könyvekbe! Ja és Biusnak megmutattuk, hogy kapott dedikálást! :)))

Csajos nap

Az úgy volt, hogy nővérem nagyobbik lánya kitalálta, hogy ő feljön hozzám a síszünetben turizni. Hosszas agyalás után – és a turi árucseréjének figyelembe vételével – arra a következtetésre jutottunk, hogy a pénteki nap lenne a jó. Igen ám, de közben eszembe jutott, hogy ha pénteken munkából hazaérek, fáradt leszek, és mire a turiba jutunk, az le lesz rabolva, plusz nem lesz időnk végigjárni. Így a pénteki érkezésben, és szombat reggeli turizásban maradtunk. Közben persze barátnőmet is bemotiváltam (később mesélem, hogy mivel!), hogy ő is jöjjön. Így történt, hogy a csajok pénteken kocsiba szálltak, és jöttek hozzám.

Első programpontunk a sarkon lévő szuper fincsi olasz étterem volt. Barátnőmmel kihasználtuk a szénhidrát nap előnyeit, és tésztát ettünk tésztával. Sajnos minden nagyon finom volt, így üres tányérok maradtak csak előttünk.

Hazasétáltunk, kicsit elrendezkedtünk, és jött a legjobb program: Kimentünk a férjem elé az keleti pályaudvarra. Ez volt a legcsábítóbb mindenkinek, mikor előzetesen beszéltük a programtervet. :)
Én cselesen nem meséltem a tervemről a férjemnek, így a meglepetés az volt, hogy 3 csaj várta az állomáson. (A csajok szerint sütinek jobban örült volna!) Ezután hazamentünk, és pár perc múlva mindenkit ágyba dugtam, mert tudtam, szombaton korán kelés lesz!

Így is tettem. Időben keltettem a csajokat "Vár a sok ruha!!!!" kiáltással és kávéval. Szent meggyőződésem volt (utólag nem értem miért), hogy ha nyitásra megyünk még kevesen lesznek. Odaérve (nyitás előtt negyed órával) óriási döbbenetemre vagy 50 ember állt már sorban. Ekkor kicsit kétségbe estünk, és megmondom őszintén minden rettenetes dolog lepergett előttem, de végül is jól sült el a turizás. Még verekedésre sem került sor, pedig azt gondoltuk, ennek a sztorinak az lesz a vége. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Háda pénztárosai fénysebességgel dolgoznak, mert az óriási sor kb. 5 perc alatt eltűnt előttünk, mikor fizettünk. Mi most megfordítottuk a sorrendet, és a szoknya-ruha részlegen kezdtünk, és később mentünk a felsőkhöz, így az öltözőfülkéknél sem volt óriási sorállás. Persze megint klasz dolgokat találtunk, és boldogan, de iszonyú fáradtam jöttünk haza. Pontosabban olyanok lehettünk, mint 3 csiga akik két-két szatyorral poroszkálnak haza az úton. Személy szerint csak a kávéra tudtam gondolni. :)))
Otthon persze átnéztük a szerzeményeket. Átbeszéltük mit mivel fogunk felvenni, majd kis pihi után a lányok hazaindultak, és elindítottam egy mosást, összerendeztem a lakást, majd kimentem a szigetre, ahol férjem fotózott, én addig lefutottam a szigetkört!
Mondanom sem kell, hogy este félholtan zuhantam össze, de szuper nap volt!
Ugye csajok csinálunk még ilyet????? :))))))
XOXO

 

Most komolyan????

A Grace klinika egyik epizódjában hangzik el ez a kérdés többször. Meredith és Izzie teszi fel a kérdést két teljesen más témával kapcsolatban. Az én kérdésem az: Most komolyan ilyen nehéz egy nő élete? :))) Azért kérdem, mert 2 napja rohanásban vagyok. OK, hogy vasárnap vendégek lesznek nálunk, és családostul futónapra megyünk...de most komolyan???

Minden elismerésem azon nőknek, akik gyerekeket nevelnek, és hozzák viszik őket, és a gyerekeik még cukik és jól neveltek is. Hogy fogom én ezt megoldani?? Most komolyan!!

Kép: innen

Még mielőtt azt hinnétek, hogy kényeskedek, leírom tömören a programom tegnap délután 4-től. OK?
Na szóval: Eltekertünk kolléganővel a turiba, hogy míg a turi melletti postához odaér a nyomda teherautója kitöltsük az időt (nagyon sokan voltak...őrület), telefon..irány a posta, ahol 2500 levelet adtunk fel. Ezután hazatekertem mostam és takarítottam egészen fél kilencig, amikor átszaladtam a szoliba (de jó volt lefeküdni). Szoli után másnapi posta összekészítése, bevásárlólista írása. Mosás...mosás..mosás.... Este 11-kor ért haza férjem...zutty az ágyba. Ma reggel 7-or keltem, reggeli...egy kis mosás még...férj el dolgozni...Én: postára mentem, bevásároltam, Elmentem az Árkádba tortáért, majd Hősök terén a parkolóhely után megküzdve átvettem a családi (6db) nevezést, pólót miegyebet. Hazaértem ebédet főztem, ettem....pffffff....Ezután lementem a tárolóba, ahová levittem a nyári cipőket, felhoztam a csizmákat, sapkákat, sálakat. Téli-nyári táskacsere....na szóval rohangáltam a tároló és az előszoba közt.Fotóztam eladni való ruhákat...rengeteget!!! Ezután valami idétlen felindulásból átkentem az erkély székeket faolajjal. (Most komolyan???? Nem ráért volna jövő héten???) Becsomagoltam az ajándékot...pakolásztam. Megjött a férjem (du. fél öt) vacsoráztunk....vasaltam...fürödtem...hajat mostam... jesszusom kezdődjön az X-faktor...összesem....

Ugye jogos a kérdésem: Most komolyan??? :)

Nem szeretném mindezt végigcsinálni, de tudom, hogy fogom! Mert nő vagyok. És a nők már csak ilyenek. Tényleg olyanok vagyunk, mint a Kinder Pingui reklám anyukája. Ma reggel a férjem megkérdezte, hogy a vasárnapi születésnapra nem kellene valami ajándékot vennünk. Vázoltam neki, hogy már minden le van rendezve, szervezve. Mire Ő: Úgy szeretem, hogy így kézben tartod a dolgokat Jolán!! (ez a vicces nyugdíjas nevem otthon...ő meg Károly) Hát igen, így kézben tartom....de most vegyen valaki a kezébe!

Tehát holnap megyünk futni! Hozok beszámolót! OK?

Harcra fel!

Hétfő van, és én rettentően álmos vagyok. Nem is tudom hol kezdjem a dolgokat mesélni. Kicsit a végénél, ok? Ma reggel az iroda takarításával és rendezésével kezdtem a napom, és alig várom, hogy hazaérjek, és rendet rakhassak a szekrényemben. Hogy mindezeket miért? Hát elkezdem mesélni. 

A történet csütörtök délután kezdődött. Munkaidőnk végéhez közeledve  – mikor már a főnök is elhagyta az irodát – a padlónk hangos reccsenéssel berobbant. Mintegy 30 másodperc alatt több méteren keresztül felpúposodott, és olyan lett, mintha egy vakond végigtúrta volna. Annyira megijedtünk, hogy szó szerint kirohantunk az utcára, ahol is remegő kézzel felhívtuk a főnököt. Azóta tudjuk, hogy csak egy HŐVAKOND volt...na jó ezt a baromságot én találtam ki...mivel senki nem tudja, hogy mi történt.

 Hétvégén rendbe hozták az iroda alját, így reggel portalanítani kellett. Gondoltam, ha már takarítok, kicsit átnézem a papírokat és rendet teszek az asztalomon. Nagyon jól sikerült, még a különböző színű mappákat is bevontam az iroda színeihez passzoló papírral. 

Ugyanilyen papírral még egy kis fiókos papírtárolót is be akarok vonni, hogy szép egységes legyen az asztalom. Ha az is kész van, fotózom.

Időközben hétvégén esküvőn, pontosabban lakodalomban jártam. Nagyon nosztalgikusan éreztem magam, mert utoljára gyerekkoromban voltam ilyenen. Újra szembesültem a hallgatóval, vonulással, oltárkerüléssel, cukordobással, menyasszonytánccal... és a hosszú fekete hajra táncoltam. Életre szóló élmények ezek! :D Köszi Brigi és Gyuri, hogy ott lehettem. Ja és köszönöm a barátnőmnek, akinek a plusz egy fője voltam. Kaptok is egy  képet rólunk. Ezt az egyet készítettük csak, pedig volt egy másik rucink is, mert átöltözős buli volt, és az (is) nagyon csini volt! 

És ha már az (át)öltözésnél tartunk.... Csini ruha után kutatva a szekrényemben káosszal szembesültem, és nagyon bedühödtem. Teli van a szekrényem olyan ruhákkal, amik nem jönnek rám, illetve amiket nem hordok valami miatt. Ma átgondolom, hogyan tudnám a leghatékonyabban átnézni és rendbe szedni a káoszt (tudjátok tervek alapján csinálom még ezt is...hatásos), de mindenképp zsákokkal felszerezve érkezem ma haza. Próbálok nem bepunnyadni délutánik, és a reggeli kreatív rendrakási lázamból estére is hagyni! Holnap mindenképp jelentkezem, meddig jutottam, hogyan állok! OK? És mindenképp figyeljétek a boltot, mert ma kerülnek fel cuccok. :)))

Miniszabi

Kép innen

Igen, tegnap miniszabin voltam. :) Akik a facebook oldalamat nyomon követi, ott a kezdeti képeket láthatta.

Na hogy is volt a tegnapi nap? Elég korán keltem, mert 8:00-kor már a fodrásznál ültem. Előtte a McCafféban ittam egy finom szójatejes latte macchiátót és ettem egy sajttortát. Fodrász után rohantam az Árkádban, ahol két facebookos barátnőmmel találkoztam, és a Joy kuponjainkat próbáltuk levásárolni. Fél négyig értem sajnos csak rá, és ez nagyon kevés üzletre volt elég, de így legalább nem vertem magam adósságba! :D Na hogy miket vettem? 

Férjem kapot két pólót (Reserved) és egy farmert (Mustang). Férjem pólómániás egész komoly gyűjteménye van, szeretem ezt még tuningolni. A farmert nem fotóztam le, mert egy egyszerű sima fekete farmer (férjem nem egy variálós típus), de nem lehetett nem venni egy újat belőle, mert 4500 Ft-ot spóroltunk a kuponnal!

Magamat (vagy a férjemet???) megleptem egy cuki rózsaszín fehérneművel (C&A).

Vettem egy rakat vékony övet (rögtön két garnitúrát, mert a barátnőmnek is vettem - aki mellesleg pont most küldött sms-t!)

Vettem egy menta színű nacit (Camaieu). Húúú ez a nagy kedvencem most! :)

 

És végül vettem egy farmerrucit (Thibo). 

Shoppingolás után rohantam haza, mert estére vendégeket vártam. Méghozzá 6 db 16 éves lányt, akik nálam "húzták" meg magunkat a buli előtt és után, ahová mentek. Ilyenkor óriási sminkelés és ruhapróba megy ám...amiken én jókat röhögök, mert jajj de jó lenne újra 16 évesnek lenni, és jajj de jó hogy már férjnél vagyok, és nem kell ennyit macerálnom magammal! :))))

Lányok a végén engem is kifestettek, csak hogy nehogy megússzam! :)

Íme egy nagyon fáradt tekintetű kép (ugye nem csodálkoztok egy ilyen nap után), ami kb. éjfélkor készült rólam. Láthatjátok a csoda hajamat, a sminkemet és az új nyakláncomat, amit a barátnőm készített nekem! :) És a nagyon eltorzult fejemet! :))))

Iszonyú hosszú nap volt (lányok hajnal 5-kor értek haza), de nagyon jól esett végre egész nap csak szórakozni, és magammal foglalkozni! Nagyon sok energiám lett! :))))