Sokat tömprengtem hogyan is lehet összefoglalót írni egy esküvőről. Az igazat megvallva a nyolcvanas évektől kezdeném, mikor én már 9-10 éves forma kiscsaj voltam, és Mónival babáztam, de legalábbis a 3 évvel ezelőtti futóversenyig, amikor azért futottunk 10,5 km-t, hogy bebizonyítsuk magunknak, hogy igenis fasza csajok vagyunk, csak ezt valamiért nem veszik észre a fiúk. Rá egy évre én már jeggyűrűben futottam, és Mónit is kisérte brinyón Gábor. Ja persze, mert ugye a megfelelő embert kell megtalálni. (Na de ez egy külön történet és külön blog!)
Végül úgy döntöttem, hogy nem próbálom megfogalmazni a megfogalmazhatatlant. Csak annyit mondok nektek, hogy férjhez menni jó, férjhez adni valakit, aki fontos neked, még jobb.
(Na és itt be is fejezem, mert a végén elárulom magam, hogy majdnem (mondom csak majdnem!!!) bőgtem, mikor a templomban megszólalt az orgona!)
És akkor jöjjenek a képek, mert tudom, hogy mindenki azt várja!
 |
| Csapatmunka |
 |
| Öltöztetés |
 |
| Volt jó sok gomb |
 |
| "Nem igulok!" Hehehe! :D |
 |
| Be HAPPY! |
 |
| Szééép |
 |
| Meseszép |
 |
| Bevonulás: "Mikor indulunk?" "MOST!" |
 |
| Rutinszerűen majdnem odaálltam! :D De már nem kellett! Jipííí! |
 |
| Na igen...hát igen.... |
 |
| A normális(abb) kép rólunk |
 |
| Tényleg tök közeli rokonok vagyunk...csak hát a genetika csodákra képes :) |
 |
| Mulatós 1. |
 |
| Mulatós 2. |
 |
| Mindenki kedvenc képe! :))))))))) |
Végezetül idézek Anikótol, mert olyan jól megfogalmazta lényeget:
"Ez az esküvő az első
„terrortámadásos” ruhanézéskor berobbant az életembe, aztán hétről-hétre
dobált újabb kis élményeket nekünk is, és most itt a végén egy pont. DE
a pont után számtalan új mondatot kezdhetünk, teli rengeteg közös
attrakcióval."