Cicás könyv nem csak macskapártiaknak

Tudnotok kell, hogy én a férjem megismerése óta szeretem a macskákat. Előtte kifejezetten nem szerettem őket. Aztán megismertem Istvánt, a családját, és a család (akkor még 5) macskáját. És én, a mindig kutyás lány...egyszer csak cicás is lettem. Most már évek óta etetek és gondozok egy munkahelyi cicát (Rhonda), akit csak azért nem viszek haza, mert Bius semmilyen állatot nem tűr meg maga mellett.
Nos úgy adódott, hogy egy szervizelési probléma miatt egy órára egy plázában ragadtunk, és a szokásos menet szerint én ruhás üzleteket néztem, férjemet meg leadtam a Libribe. Mikor érte mentem, kiszúrtam mellette egy könyvet.

 

Annyira beleszerettem a borítóba, hogy mondtam a férjemnek, nekem KELL ez a könyv. Akkor még semmit nem tudtam a történetről, azt hittem valami jó kis macskás sztori egy jó kis illusztrációval a címlapon. Nos kérem ez igaz is, de a történet is és a címlap macska is valós. A címlapon BOB van!

James Bowen egy gyógyulófélben lévő drogos, aki utcazenélésből él. Egy nap megtalál egy ütött kopott macskát, akit magához vesz. Bob nevet adja neki, és gondos gazdája lesz. 

James elmeséli a mindennapjait, és hogy hogyan változik az élete Bob mellet. Nekem a legjobban az a rész tetszett, mikor leírja, hogy elhatározza, hogy Bob miatt (mert már felelősséggel tartozik valaki iránt) lejön a heroint helyettesítő gyógyszerről. A két nap, mikor a lakásban vizionál, hol fázik, hol melege van, és Bob mellette van, figyeli, szeretettel segít neki. 

Nem akarok sztorizni a könyvből, mert szeretném, ha elolvasnátok. Ha van állatotok, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért. Nagyon jól leírja a kapcsolatukat, hogy mit tud egy kis állat adni, akivel megosztod az otthonod, a kajád, a szíved.

Persze Bob cicába azóta annyira beleszerettem, hogy most szeretnék Londonba menni és megkeresni, szeretnék neki én is egy sálat kötni, és megsimizni. :D
Amúgy keressetek rá a netet "street cat bob" néven, mert sok jó képet fogtok találni. :) Ha facebookon is követni akarjátok őket, azt itt thetitek meg!

Én úgy láttam már újabb könyvek is jelentek meg angolul a cicáról...alig várom a magyar fordítást! :)
Persze Biusnak sokat meséltem Bob cicáról is, de csak nézett rám furin, és kérdőn: "ugye nem hozod haza?" nézéssel... ház ez Bius! :)))))

XOXO

 

Újabb könyvajánló

"Nincs halhatatlanság, amely ne barátság és jól végzett munkára épülne. Minden titok, amit tudni érdemes a világon, ott van elrejtve az orrunk előtt. Negyvenegy másodpercbe telik megmászni egy két emelet magas létrát. Nem könnyű elképzelni 3012-es évet, de ez nem jelenti azt, hogy meg se próbáljuk. Ma már új képességeink vannak – különös erők, amelyekhez még hozzá kell szoknunk. A hegyek üzentek Aldragtól, a Kígyóatyától. Az életed nyitott város lehet, amelyben mindenféle utakon szabad a járás."

Ezekkel a mondatokkal záródik Robin Sloan Penubra úr non stop könyvesboltja című regénye.
Szívem szerint csak ennyit adnék ebből a könyvből, mert ha ezek a szavak megfogtak, akkor el kell olvasnod a könyvet, ha nem, akkor úgyis bármit írhatok! :)))

A hivatalos könyvajánló:

A Nagy Recesszió kiveti pályájáról Clay Jannont, a kezdő San Franciscó-i webdizájnert – hogy a véletlen szerencsének, a puszta kíváncsiságnak és a majmokéval vetekedő létramászási tehetségének köszönhetően Penumbra úr nonstop könyvesboltjának éjszakai műszakjában kapjon új állást.

De néhány nap múltán Clay gyanítani kezdi, hogy ez a bolt még annál is rejtélyesebb, mint amit az elnevezése sugall. Kevés vevő jön, de ők visszatérően, és ők sem vásárolnak semmit, hanem obskúrus köteteket „kölcsönöznek ki” az üzlet eldugott sarkaiból, valamilyen bonyolult, régóta fennálló rendszer szerint, amelyet a gnómszerű Penumbra úr irányít. Lehet, hogy a bolt csak fedőszerv?

Clay hamarosan belekezd a vásárlói szokások átfogó elemzésébe, és a barátait is bevonja a felderítő munkába. Ám amikor Penumbra úr elé tárják a felfedezéseiket, kiderül, hogy a titkok messze a könyvesbolt falain túlra vezetnek.

A véleményem:

Sajnos az előző könyv nálam nagyon magasra tette a mércét. Így, ez a könyv nem hagyott olyan mély érzelmi nyomokat bennem, de mindenképp csak jót írnék róla. Kicsit megtévesztő a cím és az ajánló is, sajnos nem annyira a könyvekről és könyvesboltokról szól ez a könyv. Pont úgy, ahogy a mi életünk sem. Kicsit kalandos kódkeresés a könyvesboltokon át a számítógépeken keresztül a tipográfia csodájával. :) Tetszett, hogy kicsit a szakmámról szólt a könyv, és a végső mondanivalója mindenképp fontos!

Na de olvassátok el, és mondjatok ti is véleményt! OK? 

XOXO