Az úgy volt, hogy nővérem nagyobbik lánya kitalálta, hogy ő feljön hozzám a síszünetben turizni. Hosszas agyalás után – és a turi árucseréjének figyelembe vételével – arra a következtetésre jutottunk, hogy a pénteki nap lenne a jó. Igen ám, de közben eszembe jutott, hogy ha pénteken munkából hazaérek, fáradt leszek, és mire a turiba jutunk, az le lesz rabolva, plusz nem lesz időnk végigjárni. Így a pénteki érkezésben, és szombat reggeli turizásban maradtunk. Közben persze barátnőmet is bemotiváltam (később mesélem, hogy mivel!), hogy ő is jöjjön. Így történt, hogy a csajok pénteken kocsiba szálltak, és jöttek hozzám.
Első programpontunk a sarkon lévő szuper fincsi
olasz étterem volt. Barátnőmmel kihasználtuk a szénhidrát nap előnyeit, és tésztát ettünk tésztával. Sajnos minden nagyon finom volt, így üres tányérok maradtak csak előttünk.
Hazasétáltunk, kicsit elrendezkedtünk, és jött a legjobb program: Kimentünk a férjem elé az keleti pályaudvarra. Ez volt a legcsábítóbb mindenkinek, mikor előzetesen beszéltük a programtervet. :)
Én cselesen nem meséltem a tervemről a férjemnek, így a meglepetés az volt, hogy 3 csaj várta az állomáson. (A csajok szerint sütinek jobban örült volna!) Ezután hazamentünk, és pár perc múlva mindenkit ágyba dugtam, mert tudtam, szombaton korán kelés lesz!
Így is tettem. Időben keltettem a csajokat "Vár a sok ruha!!!!" kiáltással és kávéval. Szent meggyőződésem volt (utólag nem értem miért), hogy ha nyitásra megyünk még kevesen lesznek. Odaérve (nyitás előtt negyed órával) óriási döbbenetemre vagy 50 ember állt már sorban. Ekkor kicsit kétségbe estünk, és megmondom őszintén minden rettenetes dolog lepergett előttem, de végül is jól sült el a turizás. Még verekedésre sem került sor, pedig azt gondoltuk, ennek a sztorinak az lesz a vége. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Háda pénztárosai fénysebességgel dolgoznak, mert az óriási sor kb. 5 perc alatt eltűnt előttünk, mikor fizettünk. Mi most megfordítottuk a sorrendet, és a szoknya-ruha részlegen kezdtünk, és később mentünk a felsőkhöz, így az öltözőfülkéknél sem volt óriási sorállás. Persze megint klasz dolgokat találtunk, és boldogan, de iszonyú fáradtam jöttünk haza. Pontosabban olyanok lehettünk, mint 3 csiga akik két-két szatyorral poroszkálnak haza az úton. Személy szerint csak a kávéra tudtam gondolni. :)))
Otthon persze átnéztük a szerzeményeket. Átbeszéltük mit mivel fogunk felvenni, majd kis pihi után a lányok hazaindultak, és elindítottam egy mosást, összerendeztem a lakást, majd kimentem a szigetre, ahol férjem fotózott, én addig lefutottam a szigetkört!
Mondanom sem kell, hogy este félholtan zuhantam össze, de szuper nap volt!
Ugye csajok csinálunk még ilyet????? :))))))
XOXO
