Édes kis semmiség

{felső: turkáló | póló: h&m | farmer: new yorker | cipő: berska}

 A kis boleró szerű felsőm a legutóbbi turizáskor került hozzám. Igen, azt hiszem ez a legjobb kifejezés arra, hogyan lettem a tulajdonosa. Barátnőm kinézte magának, de végül nála a "talán" kupacba került. (Nagyon helyesen alkalmazza a turizási ismereteket, amiket megosztottam veletek is.) Úgy szoktunk próbálni, hogy előbb az egyik, majd a másik vonul a fülkébe, és adogatjuk, elvesszük egymástól a ruhákat. Mikor felvette a felsőt, én rá akartam beszélni, mert volt a fejemben egy ilyen elképzelés, mint amit a képen láttok. Barátnőm azt mondta, hogy ok, de ő az arany gombokat leszedné róla. Gombok tekintetében kisebb vita alakult ki köztünk, mert szerintem irtó jók rajta ezek az arany gombok, szerinte meg gusztustalanok és gagyik. Végül a felsőről a javamra lemondott, így a gombok is maradtak. :) A felsőt pdig azért vettem meg, mert konkrét röhőgőgörcsöt kaptunk, mikor megpróbáltam az amúgy XS-es felsőt összegombolni magamon "mennyire kellene soványnak lennem ahhoz, hogy ez jó legyen?" nyöszörgés közepette...iszonyú torz arccal. Sehogy sem ment...mi meg nagyon nevettünk. :))) Innentől, ha ezt a felsőt felveszem mindig meg fogom próbálni begombolni, soha nem fog sikerülni, de én mindig mosolyogni fogok. Mert nekem ennyi is elég a boldogsághoz.

Nektek vannak ruháitok, amikről koplett történetek jutnak eszetekbe? meséljétek el. És nem mellesleg mondjatok véleményt az arany – szerintem tengerészes – gombjaimról! :)

Közelebbi kép a gombokról