Történt ugyanis, hogy olvastam egy blogon egy csuda jó ötletet. Varrjunk flitteres (vagy ahogy unokatesóm mondja kis CD-s) felsőből díszpárnát! Nagyon tetszett az ötlet és vettem is egy fekete flitteres felsőt a turiban, ami annyira csini volt, hogy anyukám nem engedte felszabdalni, és elcsaklizta. Ezek után újra elbaktattam a turiba, ahol egy ezüst darab akadt a kezembe. Nagyon boldog voltam, mert ez jobban tetszett, mint a fekete. Meg is varrtam, elhelyeztem az ágyra, mire este a férjem (aki soha semmiért nem szól, továbbmegyek észre sem veszi az újításoka!) röhögve megkérdezte: "Hát ez a diszkópárna?" Persze először azt hittem, hogy lelkes. De kifejtette, hogy szerinte ez szörnyen néz ki. Hú... pedig hogy most itt a képen felturbóztam mindenféle glitteres cuccal, még jobban tetszik.... :(
A lényeg az, hogy szerelmünk megóvása miatt, meg hogy ő is likvidált már olyan ruhadarabot, amit én nem szerettem: A párna megy unokahúginak. (Lea, a mázlista!!!)
Összeszedtem még nektek egy pár flitteres, csillogós párnát, hátha nektek lehetőségetek lesz élvezni, és kedvet kaptatok hozzá! :)
Én pedig búcsút veszek a párnámtól.
Én pedig búcsút veszek a párnámtól.
Hát igen, időnként áldozatokat kell hozni.....
VálaszTörlésVasárnap felraktuk Nórinak a hajpakolást. Már attól is selymes lett a haja. Köszi a tippet.
Igen! Hozni kell áldozatot. Még szombat estig nézegethetem! :D
VálaszTörlésNóri hajának örülök!! Ô is elégedett volt?
Igen. Jött és mutogatta, hogy milyen puha....
VálaszTörlésHat ez a diszkoparna... Nagyon vicces! :D :D :D
VálaszTörlés