Lábszárvédő és a NASA

Kislány koromban – a 80-as évek elején – tornászlány szerettem volna lenni, vagy jazzbalettos. Az utóbbiaknak a szerelése izgatott nagyon. A passzos nadrág, a dressz övvel, a kötött lábszárvédő és a fejpánt. Kicsit nagyobbként a Flashdance című film is nagy kedvencem volt. (Ekkor már heggesztőlány és táncoslány szerettem volna lenni!!!) Szóval a lábszárvédő nélkül nem tudtam elképzelni az életem. Persze sokáig nem tudtam, hogy ez a neve, mert mi a családba csak lábtyűként emlegettük. :)

Emlékszem az elsőt anyukám kötötte, fehér volt, és volt gömb bojtja és nagyon irigyelték a csajok. :) Utána gőzerővel kötötte anyu nekem ezeket a darabokat (még egy rózsaszínre emlékszem). Egy "kisebb" szünet után újra divatba jöttek ezek a ruhadarabok, de a kis szünetben a bakancszokni átvette a dobogós helyet a zoknidivatban.
Szóval most nagyon divat megint. Ami jó, mert meleg, színes, kötött és vicces. Szóval ajánlom mindenkinek. Én sokféleképpen hordom: langymeleg téli napokon kiscipővel, középhideg napokon kiscsizmával, rettentő hidegekben meleg csizma toldásaként. 

Amúgy mi a hivatalos neve? Lábszárvédő vagy aerobikzokni?
És azt tudtátok, hogy az aerobikot a NASA fejlesztette ki a 60-as években az űrhajósoknak, hogy kis helyen tudjanak fizikai állapotukon javítani?