szerda, október 15

Cicás könyv nem csak macskapártiaknak

Tudnotok kell, hogy én a férjem megismerése óta szeretem a macskákat. Előtte kifejezetten nem szerettem őket. Aztán megismertem Istvánt, a családját, és a család (akkor még 5) macskáját. És én, a mindig kutyás lány...egyszer csak cicás is lettem. Most már évek óta etetek és gondozok egy munkahelyi cicát (Rhonda), akit csak azért nem viszek haza, mert Bius semmilyen állatot nem tűr meg maga mellett.
Nos úgy adódott, hogy egy szervizelési probléma miatt egy órára egy plázában ragadtunk, és a szokásos menet szerint én ruhás üzleteket néztem, férjemet meg leadtam a Libribe. Mikor érte mentem, kiszúrtam mellette egy könyvet.


Annyira beleszerettem a borítóba, hogy mondtam a férjemnek, nekem KELL ez a könyv. Akkor még semmit nem tudtam a történetről, azt hittem valami jó kis macskás sztori egy jó kis illusztrációval a címlapon. Nos kérem ez igaz is, de a történet is és a címlap macska is valós. A címlapon BOB van!
James Bowen egy gyógyulófélben lévő drogos, aki utcazenélésből él. Egy nap megtalál egy ütött kopott macskát, akit magához vesz. Bob nevet adja neki, és gondos gazdája lesz. 


James elmeséli a mindennapjait, és hogy hogyan változik az élete Bob mellet. Nekem a legjobban az a rész tetszett, mikor leírja, hogy elhatározza, hogy Bob miatt (mert már felelősséggel tartozik valaki iránt) lejön a heroint helyettesítő gyógyszerről. A két nap, mikor a lakásban vizionál, hol fázik, hol melege van, és Bob mellette van, figyeli, szeretettel segít neki. 


Nem akarok sztorizni a könyvből, mert szeretném, ha elolvasnátok. Ha van állatotok, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért. Nagyon jól leírja a kapcsolatukat, hogy mit tud egy kis állat adni, akivel megosztod az otthonod, a kajád, a szíved.


Persze Bob cicába azóta annyira beleszerettem, hogy most szeretnék Londonba menni és megkeresni, szeretnék neki én is egy sálat kötni, és megsimizni. :D
Amúgy keressetek rá a netet "street cat bob" néven, mert sok jó képet fogtok találni. :) Ha facebookon is követni akarjátok őket, azt itt thetitek meg!

Én úgy láttam már újabb könyvek is jelentek meg angolul a cicáról...alig várom a magyar fordítást! :)
Persze Biusnak sokat meséltem Bob cicáról is, de csak nézett rám furin, és kérdőn: "ugye nem hozod haza?" nézéssel... ház ez Bius! :)))))



XOXO
 


5 megjegyzés:

  1. felkeltetted az érdeklődésem, köszi a könyvajánlót! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért inkább képeket tettem ki, mert jobban "leírják" az alapérzést, ami a könyvben van, mint a szavak. :D Ha elolvastad írd meg, neked hogy tetszett!

      Törlés
  2. Nagyon jó könyv lehet. Egyébként meg, ha egész pici cicát vinnél haza Bius is megbarátkozna vele. A mini cica alapból nem fél a kutyától. Van tapasztalatom benne. Nálunk két cica is van Luca kutya mellett. Mirci 5 hetes volt amikor hozzánk került, Fifi meg már nálunk született.

    VálaszTörlés
  3. óóóóóó, ezt megveszem! :) cicás lyány vagyok. köszi a tippet, Anna! :*

    VálaszTörlés
  4. Nahát, ez nagyon érdekesen hangzik! Karácsonyra könyvutalványt kell kérnem a családtól, úgy érzem... :D

    VálaszTörlés