szombat, október 6

Most komolyan????

A Grace klinika egyik epizódjában hangzik el ez a kérdés többször. Meredith és Izzie teszi fel a kérdést két teljesen más témával kapcsolatban. Az én kérdésem az: Most komolyan ilyen nehéz egy nő élete? :))) Azért kérdem, mert 2 napja rohanásban vagyok. OK, hogy vasárnap vendégek lesznek nálunk, és családostul futónapra megyünk...de most komolyan???
Minden elismerésem azon nőknek, akik gyerekeket nevelnek, és hozzák viszik őket, és a gyerekeik még cukik és jól neveltek is. Hogy fogom én ezt megoldani?? Most komolyan!!

Kép: innen
Még mielőtt azt hinnétek, hogy kényeskedek, leírom tömören a programom tegnap délután 4-től. OK?
Na szóval: Eltekertünk kolléganővel a turiba, hogy míg a turi melletti postához odaér a nyomda teherautója kitöltsük az időt (nagyon sokan voltak...őrület), telefon..irány a posta, ahol 2500 levelet adtunk fel. Ezután hazatekertem mostam és takarítottam egészen fél kilencig, amikor átszaladtam a szoliba (de jó volt lefeküdni). Szoli után másnapi posta összekészítése, bevásárlólista írása. Mosás...mosás..mosás.... Este 11-kor ért haza férjem...zutty az ágyba. Ma reggel 7-or keltem, reggeli...egy kis mosás még...férj el dolgozni...Én: postára mentem, bevásároltam, Elmentem az Árkádba tortáért, majd Hősök terén a parkolóhely után megküzdve átvettem a családi (6db) nevezést, pólót miegyebet. Hazaértem ebédet főztem, ettem....pffffff....Ezután lementem a tárolóba, ahová levittem a nyári cipőket, felhoztam a csizmákat, sapkákat, sálakat. Téli-nyári táskacsere....na szóval rohangáltam a tároló és az előszoba közt.Fotóztam eladni való ruhákat...rengeteget!!! Ezután valami idétlen felindulásból átkentem az erkély székeket faolajjal. (Most komolyan???? Nem ráért volna jövő héten???) Becsomagoltam az ajándékot...pakolásztam. Megjött a férjem (du. fél öt) vacsoráztunk....vasaltam...fürödtem...hajat mostam... jesszusom kezdődjön az X-faktor...összesem....

Ugye jogos a kérdésem: Most komolyan??? :)
Nem szeretném mindezt végigcsinálni, de tudom, hogy fogom! Mert nő vagyok. És a nők már csak ilyenek. Tényleg olyanok vagyunk, mint a Kinder Pingui reklám anyukája. Ma reggel a férjem megkérdezte, hogy a vasárnapi születésnapra nem kellene valami ajándékot vennünk. Vázoltam neki, hogy már minden le van rendezve, szervezve. Mire Ő: Úgy szeretem, hogy így kézben tartod a dolgokat Jolán!! (ez a vicces nyugdíjas nevem otthon...ő meg Károly) Hát igen, így kézben tartom....de most vegyen valaki a kezébe!

Tehát holnap megyünk futni! Hozok beszámolót! OK?

5 megjegyzés:

  1. <3
    én a 10 éves érettségi találkozótól másnaposan fetrengek itthon 3 órája, de ma délutánig én is épp hasonló szétesést éreztem.
    igaz, most már csak pihi van (hnap még egy lurdy házas macskakiállítást azért bevállalok az egész napos ágyban fetrengés helyett, mert a cicákokat nem lehet kihagyni:))

    jó futást, szülinapozást! és hozzátenném még, baromira irigylem az ilyen nőket, akik ennyire rendben tartják az otthonuk, a saját ruhatáruk, nekem ez nem megy, szerintem ruha téren pl. még hetekig szenvedek a nyári dolgokkal, mert lusta vagyok nekiállni szekrényeket átpakolni és szintén szortírozni (h miket adhatok a barátnőknek tova és esetleg el vagy oda valamilyen szervezetnek).

    VálaszTörlés
  2. Minden feladathoz fel lehet nőni és fel is fogsz! Max. kicsit kevesebb időd jut a turizásra. :-))

    Jó futást holnapra vagy nem tudom mit szoktak kívánni. Jó erőt és időt mindenesetre...

    Ági
    ( a 3 lányos :-)

    VálaszTörlés
  3. Ha gyereked lesz, akkor ő áll majd az első helyen és a többi egyel hátrébb szorul. És már nem is lesz annyira fontos.:) Megoldod, mint minden nő.:)

    VálaszTörlés
  4. Én, 3 gyerek anyukájaként (akik mások szerint cukik és jólneveltek :) ) bátran mondom, menni fog ez, ahogy megismertelek ebből a blogból. És ezt komolyan mondom.
    Nem mellesleg én fele ennyit nem rohangálok, a gyerekek mellett sem. Pedig ma még egy fotózás is becsúszott, úgyhogy a hétvége fele munkával telt. De van egy igen édes, imádott férjem, aki igen tevékenyen résztvesz a "mindennapi" életben, és azt gondolom, a Te férjed is hasonló lehet. Most pedig még totál természetes, hogy utolsó pillanatban kérdez rá az ajándékra. Ez a legkevesebb. :)

    Jó futást holnap, lehet, találkozunk. Majd figyelek, már nagyon kíváncsi vagyok rád "élőben" is. :)
    Hajrá!!! És ezt most "mindenre" értem. :)

    VálaszTörlés
  5. Szerintem tök jók a napjaid. :o) Csak viszonyításképp elmondom az enyém: Hajnal 3/4 5-kor ébredek, hatra irány a meló. A gyerekem apja viszi fél nyolcra. Apa ilyenkor kettőre megy, délelőtt tanul, mert iskolába is jár. Óvodában dolgozom, most épp kiscsoport: 28 három éves...(gondold végig:o) )
    A legjobb esetben el tudok jönni kettőkor, de van, hogy négykor. Haza jövök, cuccot ledobom, kaja, (munkahelyen nincs időm enni) s ha belefér egy kávé ülve. Négyre megyek a fiamért, aki elsős. haza felé még egy kis játszi, majd haza, és vacsi főzés, készülés a másnapra, ha kell a munkahelyre is készíteni ezt azt. Nyolcra ágyba kellene kerülnie a manónak, ezért igyekszünk. :o) Nyolckor mese, ölelkezés, beszélgetés, és alvás. Kb kilenckor kijövök a szobából, kiszedem a mosógépből a ruhát, teregetek, pakolgatok, vécét-kádat mosok, vagy ami épp be van osztva, hogy ne gyűljön fel hétvégére. Ha valaki telefonál, nem veszem fel, mert akkor kicsúszom az időből. :o) Fél 11- haza ér a férj. Dumcsi, hogy telt a napod, mi történt a gyerekkel, velünk, kit utálunk, kit szeretünk...:o) vagy megvárom, hogy megfürödjön, vagy nem....:o)
    Ja, és nem volt benne a heti két foci, és két úszás délután a gyereknek.
    vagy mikor telefonál a lányom: anya, menj már el a postára, anya nem érek rá, főznél nekünk vacsit? anya megy majd x.y, add már oda neki a ..de előbb menj már el érte..:o)) Ha minden jól megy, felmegyek este 10 után, mondja,a mi azt jelenti, hogy éjfélre oda is ér. Mindig meg várom, mert a lányom egy élmény. A hangja, a szeme, az ölelése..... ha nem lenne, már megzakkantam volna. :o)

    A következő hét, mikor hajnal hatkor kelek, viszem a gyereket fél nyolcra, rohanok, hogy elérjem a buszt is, mert nyolcra be kell érnem. Apa délelőttös, délután suliban, majd nyolcra ér haza, hajnal hattól. Elmegyek dolgozni, este fél hatig. A gyerekért nagymama nagypapa jár. Haha esek, gyors beszélgetés mamáékkal, ölelkezés a manómmal, ekkor már 7 óra. Vacsi, fürdés, lóhalálában, hogy a gyerek időben jusson az ágyba. Ekkor könnyebb, mert apa is megérkezik, átveszi a gyereket, és következhet a másnapra készülés. Kaja csomagolás, főzés, ruhakikészítés, takarítás, pakolgatás, stb.... kb 10 óra mire először leülök hajnaltól.... ekkor egyből imára kulcsolódik a kezem. :O)) Meddig még Atyám.... se fodrász, se fogász, a körmömet a buszon vágom, olvasni a buszon szoktam, barátaimmal sms-ben tartom a kapcsolatot. Testvéreimmel a facén szoktunk a gyerekeinkről képeket cserélni. :O)) Szoli? Mozi? Séta? Turi? shoping? Hallottam már róluk....:o)))

    Szerintem pergős, és eseménydúsak a napjaid. Az enyémek is pergősek, de semmi esemény...ami más, ami lüktet az élettől. Csak a felelősséget érzékelem benne, és ami a csoda: a két gyerekem, és a férjem. Annyi a kikapcsolódásom, hogy ilyeneket mondok: ezt nektek főzöm, mert szeretitek. Ezt miattatok vasalom ki, mert nekem már gyűrötten is jó lenne. Miattad elmegyek a postára leánykám, mert szeretlek. :o)))

    VálaszTörlés